* csak mert ez egy nincsde blog, és tényleg nincs de. Mivel már szia sincs, vagy helló, gúdbáj, semmi. Harag se, de tapintat se. Szóval nincs, ami számítana már, mert csak a semmi van.
Rocker Nyuszi vígan baktatott hazafelé a postahivatalból így szerda délelőtt a lemenő nap fényében. Csodás volt az idő, nem is tudta mire vélni ezt, hiszen kimondottan szeszélyes volt az idei tavasz (akárcsak az ő kedve, bár ez lehet, összefüggött az időjárással, ki tudja, vannak ilyen szinkron jelenségek, vagy csak a front... Ezekre a filózós órákra sose járt be az egyetemen.). Hétágra sütött a nap, hunyorogva nézett az égre ebben a ragyogásban, közben pedig erősen szorította a dobozt. A dobozt, amit az imént kapott gyorspostával, és semmiképpen sem akarta elejteni.
A csomag régi barátjától érkezett, a messzi távolból, be is lepte már az út pora, sok emlék, és a feledés homálya is, úgyhogy csomagolásra se kellett sokat költenie a feladónak. A címzés is éppúgy megkopott rajta, mint maga a barátság.
Rocker Nyuszi vidáman lépdelt a napfényben, Papa Roach-ot dúdolt, és ütemre emelte lábait. Nagyon vigyázott a csomagra, és bár az tekintélyes méretű volt, ügyesen szlalomozott vele az ibolyabokrok között. Egyetlen egyet sem akart eltaposni, hírhedten nagy Green Peace aktivista volt. Épp a headbang-elős rész következett, fel is készült rá nyakizom-ügyileg, amikor hirtelen megbotlott egy kiálló gyökérben, és épp a tengersok virág kellős közepének a legközepébe zuhant. Hamburkázott egyet, fordult még kettőt, eldőlt balra, majd átfordult a hasára. A headbang-elés is megvolt, egyúttal, csak épp nem olyan formában, ahogyan azt ő eltervezte. Viszont a doboz...
Az odalett. A (homály-)csomagolás felhasadt, és kiontotta magából tartalmát: hat üvegpoharat, ezer üvegcserépként. Dirib-darabra törtek az esés következtében mind, és most apró szilánkok hevertek mindenütt. Rocker Nyuszi hasán fekve igyekezett összerakni a történteket, miközben alulról szagolta az ibolyákat. A fűben lapulva egész más távlatból látott mindent: a napsugarak megtörtek az üvegdarabokon, és szerteszét szórták a fényt.
A hajdani poharak most apró gyémántokként csillogtak a réten, Rocker Nyuszi pedig kényelmesebb pozícióra váltott, hogy tovább csodálhassa a látványt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése