"Iván: Milyen vagyok én? Olyan. Olyan vagyok, mint ez a bánya itten. Berobbantották a bejáratát, s nincsen már benne semmi, csak koromsötétség. A nagy semmi. Ha valaki beletekintene, megrémülne az ürességtől, amit ott lát.
Irma: Én szerintem akinek van szeme hozzá, az meg tudja látni, hogy nem annyira üres az, amilyennek lefested. A bányák mélyén, a repedésekben, eldugva mások elől, bányavirágok vannak. Ha azokat valaki felhozná a felszínre… csillogni kezdenének."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése