Rocker Nyuszi agya egész úton kattogott. A barátja bajban van! Válságos az állapota! A kis sároshátú rajta kívül senki másra nem számíthat. Valamit lépni kell az ügyben.
Rocker Nyuszi tehát a tettek (üregdombi) mezejére lépett, és átrohant Gitáros Nyuszihoz, hogy kölcsönkérje a teknősbéka-jelmezét, amit a legutóbbi farsangkor viselt. Ezek után pedig illa berek, nádak, erek, meg sem állt a Négyszögletű Kerekerdő Elmegyógyintézetig.
Úgy loholt egész úton, tüdeje alig bírta az iramot. Hiába, a sok cigi... Pedig már jóideje leszokott, és csak hébe-hóba gyújtott rá, akkor is csak egy-két kartonnal, mindenesetre az állóképességét igencsak próbára tette az út. De sebaj - gondolta -, mit nekem oxigén! Egyet se félj, Sarki Nyuszi, megyek és kiszabadítalak!
A Négyszögletű Kerekerdő Elmegyógyintézet hatalmas volt, és - meglepően barátságos. Rocker Nyuszi agyán átsuhant egy kósza gondolat, milyen lehet a falakon belül élni...
Ámbár...
Hogy lehet igazán barátságos egy hely, ahol nem mérnek alkoholt?
Áháá! Becsapós egy hely ez. Könnyen megtéveszti az embert. Rocker Nyuszi körülólálkodta az épületet, és innentől kezdve kétszer olyan résen volt, és kétszer olyan jól figyelt, mint az előbb, amikor csak egy kicsit. És ekkor...
Eszébe jutott, hogy nincsen semmi terve. A francba... Na, most légy ügyes, Ugrifüles!
Rocker Nyuszi elbizonytalanodott. De ha már eddig eljutott, nem volt szabad feladnia, és a tüdeje sem pihent még meg; és amíg kifújta magát, rá is gyújtott gyorsan, hátha az agya is beindul. Különben is: rajta áll vagy bukik most kis barátja szellemi épsége. Gondolt hát egy merészet, James Bond-os lazasággal elpöckölte a csikket, és egyszerűen besétált az Intézetbe.
Fényáradat és jóleső meleg fogadta, de többé nem dőlt be a hamis kis trükköknek, pedig közben jóféle metálzene ütötte meg a fülét. De hiába, a dupla lábdob sem tudta kizökkenteni küldetéstudatából: meg kell mentenie Sarki Nyuszit!
A folyosón settenkedve, hóna alatt a teknős-jelmezzel voltaképpen ki se tűnt az elmegyógyintézet lakói közül. Amint meglátott egy halom széket, gyorsan le is huppant az egyikre. Ahogy ült ott, és törte a buksiját, mitévő legyen, két csacsogó ápolónő közeledett felé. Fülét hegyezve figyelt:
-...te hogy nem mentél?
- Ó, Balaton Soundra? Jaj, szívem, tudod, hogy nem bírom azt a zenét. Azért raktam már fel egy kis Deicide-ot, mert most legalább lehet. Így, hogy mindenki elment arra a szarra (hogy beszélhet így egy ápoló? Rocker Nyuszinak egyre szimpatikusabb volt a nő.), nem kapok érte megrovást.
Rocker Nyuszi tehát a tettek (üregdombi) mezejére lépett, és átrohant Gitáros Nyuszihoz, hogy kölcsönkérje a teknősbéka-jelmezét, amit a legutóbbi farsangkor viselt. Ezek után pedig illa berek, nádak, erek, meg sem állt a Négyszögletű Kerekerdő Elmegyógyintézetig.
Úgy loholt egész úton, tüdeje alig bírta az iramot. Hiába, a sok cigi... Pedig már jóideje leszokott, és csak hébe-hóba gyújtott rá, akkor is csak egy-két kartonnal, mindenesetre az állóképességét igencsak próbára tette az út. De sebaj - gondolta -, mit nekem oxigén! Egyet se félj, Sarki Nyuszi, megyek és kiszabadítalak!
A Négyszögletű Kerekerdő Elmegyógyintézet hatalmas volt, és - meglepően barátságos. Rocker Nyuszi agyán átsuhant egy kósza gondolat, milyen lehet a falakon belül élni...
Ámbár...
Hogy lehet igazán barátságos egy hely, ahol nem mérnek alkoholt?
Áháá! Becsapós egy hely ez. Könnyen megtéveszti az embert. Rocker Nyuszi körülólálkodta az épületet, és innentől kezdve kétszer olyan résen volt, és kétszer olyan jól figyelt, mint az előbb, amikor csak egy kicsit. És ekkor...
Eszébe jutott, hogy nincsen semmi terve. A francba... Na, most légy ügyes, Ugrifüles!
Rocker Nyuszi elbizonytalanodott. De ha már eddig eljutott, nem volt szabad feladnia, és a tüdeje sem pihent még meg; és amíg kifújta magát, rá is gyújtott gyorsan, hátha az agya is beindul. Különben is: rajta áll vagy bukik most kis barátja szellemi épsége. Gondolt hát egy merészet, James Bond-os lazasággal elpöckölte a csikket, és egyszerűen besétált az Intézetbe.
Fényáradat és jóleső meleg fogadta, de többé nem dőlt be a hamis kis trükköknek, pedig közben jóféle metálzene ütötte meg a fülét. De hiába, a dupla lábdob sem tudta kizökkenteni küldetéstudatából: meg kell mentenie Sarki Nyuszit!
A folyosón settenkedve, hóna alatt a teknős-jelmezzel voltaképpen ki se tűnt az elmegyógyintézet lakói közül. Amint meglátott egy halom széket, gyorsan le is huppant az egyikre. Ahogy ült ott, és törte a buksiját, mitévő legyen, két csacsogó ápolónő közeledett felé. Fülét hegyezve figyelt:
-...te hogy nem mentél?
- Ó, Balaton Soundra? Jaj, szívem, tudod, hogy nem bírom azt a zenét. Azért raktam már fel egy kis Deicide-ot, mert most legalább lehet. Így, hogy mindenki elment arra a szarra (hogy beszélhet így egy ápoló? Rocker Nyuszinak egyre szimpatikusabb volt a nő.), nem kapok érte megrovást.
- Kiengedjük sétára őket? - bökött egy férfi felé, aki odaadóan mosolygott a cipőjére, amiből kihúzta a fűzőt.
- Ki, hadd mászkáljanak. Az eső már úgyis elállt...
Mire hallótávolságon kívül értek, Rocker Nyuszinak kész volt a terve.
- Ki, hadd mászkáljanak. Az eső már úgyis elállt...
Mire hallótávolságon kívül értek, Rocker Nyuszinak kész volt a terve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése