2015. május 11., hétfő

Új rovat indul! Itt a tavasz, pörögnek az agykerekek!

Olyan apropóból írock most, h most van időm. De már egy ideje megfogalmazódott bennem egy új rovat. Lehetnének #felemelő mondatok, amiket kaptunk eddig bárkitől, és ha meg épp nincsen ilyen joo kedvünk, egy csokorba szedhetnénk a #leemelő mondatokat is, aztán azt a csokrot együtt vághatnánk bele a kukába (miután kellően megtapostuk, jól leköpdöstük, és szétcincáltuk*).
Szóval vannak olyan mondatok, amik egyszerűen benneragadnak a fejünkben. Évek múltán sem tudjuk kimosni az agyunkból, főleg, ha kellően felment bennünk a pumpa miattuk. Sok ilyen eszembe jutott az utóbbi időben. Ezt ellensúlyozandó viszont sok jót is kapunk, amit meg kár lenne elfelejteni, és baromi jó őket visszaolvasni, visszaemlékezni rájuk. ű




Ma jöjjenek kedvcsinálóként a #felemelő mondatok, úgy, mint

- egyik kis cuki óvodás kislánytól kaptam, miután elmeséltem neki, hogy én hol lakok (nem a rendelőben, hanem a szüleimmel), és még suliba is járok: "Akkor te egy iskolás lány vagy!"

- egy kisfiúnak álmélkodva mondja egyszer, játék közben: "És te még dolgozol is!" (Persze azon kívül, hogy ott játszok vele a szobában.)

- "Ha 35 évesen nem lesz senkim, akkor megkereslek téged, és feleségül veszlek." (Haverom kissé elvetette a sulykot - és az én véleményemet meg sem kérdezte! :D De amúgy tárgytalan, már van felesége. Megúsztam!)

- "Hiányozni fogsz. Nem tudom, miért mondom ennyit, de hiányozni fogsz." Aranyos volt a munkahelyemen a kollegina, aki korban az anyám lehetett volna. (Az áttéteket, projekciókat hagyjuk! :D )


Szonya, előtted a pálya!
És kedves olvasóink (az a kettő (?), aki van)! Ti is bátran szóljatok hozzá egy felemelő / leemelő sztorival!





*lehet, kissé elragadtattam magam

1 megjegyzés:

L.Cz. írta...

Na, akkor lássuk, nálam hogy működik ez.
Ha már leemelés:
"Hát nem igaz, hogy még mindig nincsen sváb lyány!" - nagymamám kéthetenként esedékes párkapcsolati tanácsadása, akinek meggyőződése, hogy a család etnikai sokszínűségét én fogom tovább bővíteni egy szép, szőke sváb leányzó feleségül vételével.
"El nem bírom képzelni, hogy bírtok ekkora koszban dolgozni!" - munkahelyen a méltán közutálatnak örvendő részlegvezető, akinek a gyakorlati tevékenysége ezen mondat monoton, egyébként indokolatlan ismételgetésében merül ki.

Felemelő:
"Nekem akkor is te vagy a legjobb nagytesóm!" - húgom, akinek egyébként nem olyan nagy a választéka nagyobb testvérekből.

És a kedvencem, amit nem tudok kategorizálni:
"Én elsőre sokkal hülyébbnek hittelek" - egy volt csoporttársam, miután már jó fél éve ismertük egymást. Na, ezt most hogy kell értelmezni?

Megjegyzés küldése