Tudom, hogy tartozom a Matek - trilógia darabjaival, de nincs kedvem feltenni őket. Nem is tudom, poén-e másoknak (gyanítom, hogy nem), értik-e, de megírni nagyobb élmény volt, sokkal nagyobb, mint itt mutogatva valaha is lehetne (mellesleg fáradt is vagyok, már hajnal 2 van, megint). Szóval szerintem továbbra is sötétségben maradnak, az asztalfiókban, ha úgy tetszik (némelyiket tényleg az 'Asztal'-on tárolom, ehh), Lisey újabb kalandjaival együtt. Nincs kedvem most publikálni. Lisey privát utakon kalandozik, de joo hír, hogy tool van már a könyvkígyó szétszedésén, és a titok oly régóta várt feltárásán, viszont még mindig akadnak zárt ajtók, kilincs nélkül. Most épp vonatozik, és azon agyal, mikor jár le az időzítőn az óra, mikor fogynak el a percek, és végre (Ó, Istenem, mennyire várja!) megfejtheti a végső, utolsó nagy kérdőjelet, kibogozhatja a szálakat, amik már jobban összekuszálódtak, mint azt szerette volna (még akkor is, ha rá se gondolt erre az egészre, és eszébe se jutott napokig, mindig valahogy ott motoszkált, ott rezgett a levegőben, mintha enélkül egy tapodtat se tudna lépni). A kérdőjel ponttá zsugorodik, vagy felkiáltójellé egyenesedik, és akkor az élet is egyenesbe jön (?) - mit bánja ő. Csak vesszőt, vesszőt nem akar a mondat végére. Ennek a mondatnak egyszerűnek és konkrétnak kell lennie.
És ő a végére fog járni.
(ideje joosolni bélből)
3 megjegyzés:
A matekban voltak vicces részek:) Meg az olvasásával én is kicsit visszautaztam a gimibe:)
Persze mi matekórán nem leveleztünk, sztem legalább nyilvános megaláztatás, majd lefejeztetés lett volna a büntetésünk (plusz 10 mínusz:D), de az infófüzetem gyönyörűen néz ki... rajzok és hülyeségek:))
Meg néhányan írtunk egy 'szappanoperát' is. Az is nagyon vicces. :)
De az ilyenekben az a baj(?), hogy teljesen átélni az egészet csak az tudja, aki ott volt. Pl. a mateknál a te padtársad:)
Nekem így voltak homályos részek. De azért sok poénon így is simán tudtam nevetni:)
Hát, Jo', ha lesz kedvem, felteszem. Vagy abban az esetben, ha már nem lehet tovább ellenállni a köz akaratának, és engedelmeskednem kell vélekedésük szent kifejeződésének. Na, ez utóbbitól legalább nem kell tartani. :)
A köz akaratának:)))
Szerencsére ez nem olyan népszerű blog... :)
Megjegyzés küldése